Juhász Róbert – hangmérnök
– Mióta vagy hangmérnök és milyen fontosabb filmekben dolgoztál korábban?
– Hanggal már nagyon régóta foglalkozom, hangmérnökként pedig 15 éve dolgozom. Legutóbbi munkáim voltak a Herendi Gábor ‘Valami Amerika’ című filmje vagy Dyga Zsombor ‘Tesó’ című filmje, de szívesen említem Gothár Péter ‘Részleg’ vagy ‘Magyar szépség’ című filmjeit is.
– Mit szeretsz csinálni a szabadidődben? Én egy játék fanatikus, mindig akar kipróbálni valami mást és szórakoztató. Az utóbbi időben rákapcsolódtam az online kaszinó oldalakra, és élveztem a legizgalmasabb játékokat. És hogy őszinte legyek, elég szerencsés fickó voltam, hogy nyertem egy kis plusz pénzt, amit elkölthettem. Melegen ajánlom, hogy próbálja ki őket, ők egy nagy forrása a jövedelmező szórakozás. Tudok adni egy extra tipp, USA kaszinók a legjobb bónusz ajánlatok kezdőknek. Én használt speciális ajánlat 20 feliratkozás ingyenes pörgetések, és szerencséje volt. Ez az autópálya jegyét, hogy vizsgálja meg az összes típusú játékok.
– Mi ragadott meg téged a Kontroll filmtervében, amikor először tudomást szereztél róla? Mi jelentett számodra kihívást benne?
– Legfontosabb az volt, hogy Nimróddal dolgozhatom, aki feltétel nélküli nagyon jó barátom. Aztán ott volt a jól sikerült könyv és mindazok a szereplők, akikről tudtuk, hogy kiválóak lesznek a filmben. Sajnos nem tudtam a forgatási részét vinni, de nagy kihívás lehetett a metróban eredeti hangot forgatni. Utómunkában, mint hangmérnök rengeteget kellett az anyagon simítani vagy éppen az alig hallható dolgokat felhozni és a tereket betölteni zajokkal. És persze a dolog egyik legjobb része a zene, amit egyébként nagyon szeretek. Nem hozott olyan zenét a Neo, ami ne lett volna jó. Minden anyag már az alapjaiban is jól hangzott, de még utána is dolgoztak rajta, hogy még jobbat csináljanak, beleértve a hangutómunka utolsó napját is. Aztán persze a filmet fel kellett ruházni DTS digital hanggal.
– Mi az, ami bevált és mi az, ami nagyon másképp alakult, mint ahogy elképzelted?
– Először azt hittem több dolgot kell majd szinkronizálnunk. De szerencsére alig kellett utószinkronnal foglalkoznunk, tényleg csak pár jelenetet javítottunk. De volt olyan felvétel is amihez direkt nem nyúltunk, mivel a színészi játék annyira jól sikerült.
Nagy rácsodálkozás a munka alatt nem történt, ennyi film után kialakul egyfajta rutin, így az ember tudja, mire számíthat.
– Számodra mi volt a legnehezebb pillanata a munkának?
– Nem tudnék hirtelen ilyet mondani, a csapatból mindenki ugyanazt akarta, így nem voltak konfliktusok. Amit a vágásnál kitaláltak, azt mi megpróbáltuk megvalósítani. Minden tervszerűen ment.
– És mi volt számodra a munka, illetve a forgatás legviccesebb pillanata?
– Az a baj, hogy az utómunka halál unalmas, az ember ül a számítógép és a keverőpult előtt ezredszer végighallgatva ugyanazt az anyagot. De azért nálunk is voltak izgalmak. Nimród egy ólomból kiöntött ellenőrfigurát ajándékozott a stábnak a forgatás végeztével, köztük nekem is. Ez a figura mindig velem volt, munka alatt felraktam a keverőpultra. Az elkészült hanganyag elfogadásán az ellenőrfigurám leesett a mátrix táblára. Visszatettem a helyére, majd indítottam az anyag második részét. A hang borzalmas volt. Fél óráig feszülten kerestük a baj okát. Majd rájöttem, hogy a figurám lefejelte a körömhegynyi méretű Dolby gombot. Ezért nem szóltunk jól.
Madaras Attila – hangfelvevő
– Mióta vagy helyszíni hangfelvevő és milyen fontosabb produkciókban dolgoztál korábban?
– 1978-óta vagyok a szakmában, ami azt jelenti, hogy 25 éve. Rengeteg produkcióban dolgoztam, az első az Ajándék ez a nap című Gothár Péter-film volt, ahol még kábeles, mikrofonos gyakornok voltam, a legutóbbiak kőzül pedig a Vagabond, Szomjas György, valamint Steven Lovy Mix című filmje..
– Mi ragadott meg a Kontroll filmtervében, amikor először tudomást szereztél róla? Mi jelentett számodra kihívást benne?
– Hát, maga a forgatókönyv is nagyon érdekes volt. Úgy éreztem, hogy benne van a lehetőség, hogy egy nagyon jó film készüljön. Továbbá láttam egy két-három évvel ezelőtt készült előzetest is, ami nekem nagyon tetszett. Hangilag rettenetesen nagy kihívás, hogy a metróban az alagútrendszerben, a mozgólépcsőn, a szerelvényekben, tehát viszonylag lehetetlen körülmények között mégiscsak eredeti hangot forgassunk.
– Mi az, ami bevált és mi az, ami nagyon másképp alakult, mint ahogy elképzelted?
– Úgy gondoltam, hogy jó esetben 70%-nyi eredeti hangot tudunk majd csinálni, de végül szerintem 85% fölötti eredeti hang lett. Ennek a filmnek a képi világa, a vágás és maga a dramaturgia is nagyon nagy lehetőséget nyújt, hogy a hangutómunka során egy hangilag is izgalmas produkció születhessen, tehát ez a film megköveteli a Dolby Digital vagy DTS hangrendszert.
– A film zenéjét készítő Neo együttes ezt az egész hangkulisszát is beletervezte az aláfestő zenébe. Te szállítottál nekik mindenféle zajokat?
– Nem, de rengeteg hangfelvételt, rengeteg atmoszférát szállítottunk, meg mindent, amit lehetett, amennyire az időnk engedte. A film elején volt egy megegyezés, hogy ezeket ők kapják, ha ezekkel tudnak építkezni. Ez egyébként nem szokás magyar filmekben, és nagyon jó dolog, hogy itt megteremtődött ennek a lehetősége. Mert a világon mindenhol van egy külön szakág, a sound design, akik ezt a részt külön megcsinálják.. Ők részben zenei képzettségű emberek, és nagyon jól együtt tudnak működni a filmes hangmérnökkel. A Kontroll esetében tényleg olyan hangvilágot lehet teremteni, ami hasonlít az amerikai filmek hangvilágához.
– Számodra mi volt a legnehezebb, legrémesebb pillanata a forgatásnak?
– Voltak lehetetlen helyzetek, amiket a mi szempontunkból, a hang szempontjából nem lehetett megoldani. A mozgólépcső például. Dialógot felvenni, úgy, hogy közben négy mozgólépcső folyamatosan megy, az szinte lehetetlen feladat, akármit próbál ki az ember.
– És mi volt számodra a forgatás legviccesebb pillanata?
– Nagyon sok “legviccesebb” volt. Sokszor volt az, hogy a hasunkat fogtuk a röhögéstől, csak hangosan nem lehetett röhögni felvétel közben. Nagyon régen nem dolgoztam ilyen jó hangulatú filmen, tényleg, egység volt a stábban, nem volt széthúzás, vita, veszekedés.